Életrajz

Édesapja műbútorasztalos, édesanyja énekesnő volt. 1944-ben bombatalálat érte a házat, amelyben laktak, s a család a vidéken élő nagyszülőknél talált új otthonra. Három testvérével boldog gyerekként nőtt fel. Élményei a Dunántúlhoz fűződnek. Az általános iskola elvégzése után a pécsi Művészeti Gimnáziumban tanult tovább. Középiskolai tanulmányaival párhuzamosan a Liszt Ferenc Zeneművészeti Szakiskola zongora tanszakát is elvégezte. Érettségi után az Esti Pécsi Naplóhoz került újságíró gyakornoknak, majd a Magyar Újságírók Szövetségének két éves iskoláját követően évekig vidéki napilapok kulturális rovatának munkatársa. 1967 óta Budapesten él. Meséi megjelentek a Nők Lapja, a Kisdobos, a Népszava, a Népszabadság, a Szabad Föld és a Dörmögő Dömötör hasábjain, glosszáit, művészekkel készült interjúit a Más Kép magazin, a Magyar Nemzet és a Lyukasóra közölte. 1998-2012 között szerkesztette a Magyar Művészeti Akadémia kiadványait (Akadémiai beszélgetések l-5 kötetét, Az első tíz év című kiadványt, és az MMA 2002-2007-es emlékkönyvét), valamint az MMA internetes portálját.  2012 óta a Magyar Iparművészet című folyóirat munkatársa.

1962-ben kötött házasságot Bertha Bulcsuval, egy gyermekük született. 1997 óta özvegy.

 

MUNKÁSSÁGA

Az írással már gimnazista korában eljegyezte magát, amikor a Tábortűz című ifjúsági lap külső munkatársa lett.  Kötetben először a Roskad a kormos hó, valamint az Aki nem hiszi, járjon utána című szépirodalmi antológiákban jelentek meg meséi. Első, gyermekeknek szóló önálló könyvét 1978-ban adták ki. Írt gyermekregényt, fantasztikus meseregényt, ifjúsági regényt és ismeretterjesztő gyermekkönyvet. Fordulatokban bővelkedő, több szálon futó kalandos történetei egyszerre mesék és igaz történetek, amelyekbe a környező világ fonákságait, nemritkán csúfságait is beleszövi. A valóságot és a fantasztikumot humorral ötvözi. Ötletei szellemesek, nyelvi játékai mulatságosak.

 

Fotó: Nagy Franciska olvasói körében Hegyestűn

 

DÍJAI

IBBY pályadíj 1996,

József Attila-díj 1998

 

MŰVEI

Birbax (meseregény, 1978)

A zöld ördög (meseregény, 1982)

Űrbicikli (fantasztikus meseregény, 1984)

Zsófi kertje (természetmesék, 1985)

Macska a zongorában (ifjúsági regény, 1988)

A gépemberke (meseregény, 1997)

Kísértetfogadó (regény, 1998)

A kísértet tévedése (regény, 1998)

Tűzmanó (meseregény, 2001)

 

FORRÁSOK

Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? Csokonai Könyvkiadó Debrecen, 1991. ISBN 963 260 038 X

Magyar és nemzetközi ki kicsoda? Biográf Kiadó Budapest 1994. ISBN 963 7943 27 7

Who is Who Magyarországon, Hübners  blues Who is Who, Svájc, 2003.

Wikipedia – Nagy Franciska író